A TRANSEUROPA FESZTIVÁLRÓL
A Transeuropa egy Európa-szerte zajló, részvételen alapuló folyamat eredménye, amely több aktivistát, politikust, filozófust és művészt mozgósít egy transzlokális fesztivál megvalósítása érdekében.
A TRANSEUROPA egy transznacionális művészeti, kulturális és politikai fesztivál, amelyet a European Alternatives szervez 2007 óta. Az elmúlt évtizedben a TRANSEUROPA decentralizált rendezvénystruktúrája révén számos európai városban több ezer látogatót és aktív résztvevőt mozgatott meg, illetve évente szervezett egy kiemelt jelentőségű eseményt egy adott városban. A 2023-as kiadásban a TRANSEUROPA fővárosa Kolozsvár, és október 11–15. között kerül megrendezésre.
A Transeuropa új kiadása Kolozsváron kerül megrendezésre, és a helyi partnerekkel együttműködve gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket. A program előadásokból, kiállításokból, nyílt gyűlésekből, vetítésekből, beszélgetésekből, workshopokból és közösségi eseményekből tevődik össze.
A FESZTIVÁL TÉMÁJA
A TRANSEUROPA fesztivál idei kiadása mindenekelőtt azt a kérdést teszi fel a résztvevőknek, hogy milyen környezetben szeretnének élni? Amikor az ideális környezetről gondolkodunk – hol akarunk élni, hogyan akarjuk alakítani a körülöttünk lévő világot –, a messzi jövőre gondolunk, az unokáinkra és arra, hogy milyen lesz a világ száz év múlva. Amikor ilyen távolba tekintünk, minden, amit elképzelünk, megfoghatatlanná válik, látszólag csak egy fikció, egy sejtés, egy lehetőség. Számunkra a képzelettel és a fantáziával történő munka rendkívül fontos, mert inspirál és motivál bennünket, gyakran gyógyír a rideg valóságra. Ugyanakkor azt is fontosnak tartjuk, hogy a közeljövőben megpróbáljunk közösen gondolkodni ezekről a kérdésekről, elképzelni, hogyan látjuk saját környezetünket mondjuk öt vagy tíz év múlva.
Ugyanakkor arról is fontos beszélni, hogy hogyan osztjuk meg a tereket egymással és más fajokkal. Milyen tér ki számára hozzáférhető, melyek azok a közösségek és csoportok, amelyek folyamatosan ki vannak rekesztve – mit tehetünk azért, hogy befogadó terek jöjjenek létre? Amikor arra gondolkodunk, hogy ki, gyakran elfelejtjük, hogy az emberi fajon kívül léteznek más élőlények is. Hol vannak a térbeli határok az ember és az állatvilág által használt terek között? Hogyan tudjuk a tereket „újravadítani”? Elvégre az ember úgy jutott a piramis csúcsára, hogy háziasította környezetét. Mesterséges tereket hozott létre saját kényelme és biztonsága érdekében. Amihez az emberiség hozzáért, magán viseli a mesterségesség lenyomatát.
A bolygó két részre oszlik, az egyikben az emberi faj van jelen, a másikban pedig minden más, amit természetnek nevezünk. Azon is el kell gondolkodnunk, mit kezdünk a mesterséges intelligenciával, mit gondolunk a programokról, robotokról és kiborgokról. Mire akarjuk használni ezeket a lényeket, mennyi teret és szabadságot akarunk adni nekik. Természetesen azt is fontos megvizsgálni, hogy mit gondolunk az emberi fajról. Milyen rendszerekben gondolkodunk, hányféle és típusú identitással tudunk azonosulni?
Meg tudjuk határozni, hogy bizonyos fizikai terek kik számára állnak rendelkezésre? Valóban rendelkezésre állnak ezek a terek számukra? Vagy ez csak illúzió? Mennyire vagyunk tudatában annak, hogy kik és milyen szándékkal hozták létre ezeket a tereket? Milyen irányba változnak ezek a terek, milyen irányba változnak az igények? Kinek az igényei a meghatározóak? Amikor egy adott fizikai térről beszélünk, azt is figyelembe kell vennünk, hogy vele párhuzamosan számos olyan tér is létezik, amely már nem látható. De egyidejűleg a tér lehetséges alternatívái mind jelen vannak. Meg tudjuk-e ragadni a terek többdimenziós voltát? Tudunk-e tudatosan bánni vele? A tonnányi beton alatt föld van. A fűszálak áttörik ezt a kemény betont, és előbújnak alóla, akárcsak a múltban.
Az idei kiadás mottója: „Holding Spaces”. A tér fenntartása nemcsak fizikai értelemben fontos, hanem szimbolikus értelemben is. Fontos, hogy újra megvizsgáljuk azokat az értékeket, amelyek meghatározóak számunkra, és amelyek miatt vissza kell foglalnunk nemcsak a fizikai, hanem a virtuális és a metatereket is. És nemcsak az élőhelyünk tereit kell visszafoglalnunk, hanem a diskurzus, a megértés, a törődés, a tanulás és a változás terét is.
“I felt like an orphan going around the world speaking about how art can influence politics and other forms of collaboration and suddenly finding European Alternatives and Transeuropa was like discovering a twin I hadn’t met before”
“For me Transeuropa was a wonderful way of connecting with people I would never otherwise have met, and feeling part of a wider European culture”
“The Transeuropa symbolises and expresses all that is radically creative about European Alternatives and the networks they have been able to cultivate through European citizens from Sofia and Cluj to Belgrade and Bologna. If you want to experience the future of Europe now, look no further than Transeuropa Festival.”
“People often are amazed how diverse and colourful is their city, region, or country. It is Transeuropa Festival which helps them discover it. Transeuropa invites us to discuss fundamental issues and encourages us to be active citizens of our communities. I am proud to work with European Alternatives building better Europe!”
The last edition of Transeuropa took place in Porto and it was organised in cooperation with DEMOS forum and the University of Porto. The programme consised of events, exhibitions, meetings and music and will involve a large number of historical spaces of the city.
Convergent Spaces was the 2017 edition of Transeuropa. It was the result of a participative process taking place throughout the year across Europe, involving more than 200 activists and volunteers, spread over 13 cities in 12 European countries.